Pff, én pedig naívan azt hittem, hogy ez az első hét milyen jó is lesz, nem lesz sok munka, szépen lassan újra visszaszokom az 5 órás felkelésbe... Aztán na persze minden, csak ez a "szép lassan hozzászokás" nem jött be. Szerda még ok. volt, mivel délután időben eljöttem (mármint hogy így is fél órával később, mint akartam) mert be akartam menni bankba egy pár kérdést feltenni, a végén ők kérdeztek tőlem, de egy órán keresztül : hova akarom majd befektetni a pénzem, meg hogy mit csinálnék, ha lenne 100 000 euróm most így hirtelenjében és különben is. De amúgy tök jó ez a szimuláció, már csak a pénz kell hozzá és már "mehetek" is tőzsdézni, közepesen "kockáztató személyiség" vagyok. :o) (amúgy tényleg jó a szimuláció, mert pl. ha valakiről kiderül, hogy egyáltalán nem szeret kockáztatni, fel sem ajánlják a tőzsde lehetőségét, hogy ne veszítsen tudta kívül !)
Aztán csütörtök-péntek 18h valamikor jöttem el (ami nekem már későnek számít..). Olyannyira, hogy egy elküldött sms-emre ezt a választ kaptam : "Mintha ismernék valakit, akinek elment volna a jókedve ma este" Mire azt válaszoltam, hogy nem, csak fáradt vagyok... (bár annyira mondjuk nem panaszkodhatnék, mert bár kb. 30 órát töltöttem a munkahelyemen a három nap alatt, azért elég sok időt arra használtam fel, hogy kitárgyaljam az aktuális helyzetet a munkahelyen Elodie-val és Alexandre-ral. :o))
Aztán szombaton még nem nagyon volt kedvem felkelni reggel hétkor, de meggyőztem magam, hogy milyen jó is lesz piacra menni, majd auchanba... Úgyhogy nyolckor sikerült elindulnom a körutamra és 9h30 körül már itthon is voltam egy halom zöldséggel felpakolva. Bár kivételesen vettem pulykahúst is, mert gondoltam jó lenne, ha húst is ennék néha napján, hogy izmosodhassak (fehérjebevitel... eh). (amire amúgy szükségem lenne, mert ma tésztát dagasztottam, elvileg nyolc-tíz percig, amiből nekem lett négy-öt és közöltem a tésztával, hogy legyen kedves így is jól sikerülni, mert én nem tudom tovább dögönyözni. Remélem hallgat rám...) (A másik zárójel pedig a husimnak következik, mert én persze jól elterveztem, hogy rántott husit készítek... épp csak a zsemlemorzsáról feledkeztem meg tegnap...apropó tudtátok, hogy tök szép kék levet ereszt a lila káposzta a lesózás következtében ?? Én ma elámultam, milyen szép !!)
Szóval mindezek után elindultam Párizsba, mert kellett vennem pár dolgot, aztán anyu kedvéért elmentem a Notre Dame-ba. Ott pedig (mint nemrég megtudtam) ott van Krisztus töviskoszorúja, amit valamelyik-Lajos-király vett meg. No persze ez nem látható, de egy csomó ereklye/relikvia igen, úgyhogy megnéztem a Notre Dame kincstárát. Amikor a belépőt vettem, megkérdezték, diák vagyok-e... hehe.
Aztán sétáltam, majd egy másik kiállítást is megnéztem, amit alapból is beterveztem szombatra, tuti volt !! Az a címe, hogy "a természettel" és 6-7 művész állította ki kreációit. Mondjuk ebből nekem csak egy tetszett, de azért mentem, úgyhogy nem bántam meg. Ez a pasi fogott egy csomó kis madarat, mert elektromos gitárt és amikor a madarak rárepülnek a gitárokra, azok zenélnek ugyebár. No, szóval ilyen mókás kiállítás, sétálsz a madarak és gitárok között és lesed, hogy mikor hajlandók a madarak rászállni a gitárokra. :o) Volt egy másik is, ott a pasi fogott egy szúvas fát és felhangosította a szú rágását. Mivel a belépő érvényes volt egy másik kiállításra is, oda is benéztem, de hamar kijöttem, mert egyáltalán nem kötött le : emberek, akiknek összetörték a szívét hagytak ott egy-egy tárgyat és a szakításuk történetét. Ok, elolvastam 3-4et, de most komolyan, engem nem érdekel, hogy ki kit miért és hogyan hagyott el. De a franciák oda voltak érve, mindenki mindent elolvasott... No de ízlések és pofonok !!
Aztán pedig hazajöttem és nagyon örültem, hogy végre levehetem a csizmám a lábamról. :o)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése