Pfff... mostanában (na jó, igazából mindig) beszélhetnékem van. Meg kifejezhetnékem. Meg ilyenek. Elkezdtem egy csomó új dolgot, elvégre itt a szeptember, és nahát. Szóval ugye kötök. Meg elkezdtem zsonglőrködni (csak itt a kertben és csak két golyóbissal egyelőre, de elkezdtem). Meg elkezdtem kártyázni, mármint hogy egyszer lehet lesz belőlem valami bűvész-szerű egyed, egyelőre még azzal is szenvedek, hogy hogy ne csússzanak szét a kártyák a kezemben, miközben szétterítem őket...
A francia blogom átalakult normális bloggá, ahova nem csak az újdonsült kreálmányaim teszem fel, hanem mint itt, elmesélem az életem, de ne aggódjon senki, itt ugyanazt el fogom mesélni. Ha mégsem, annak valószínűleg csakis az az oka, hogy nem értenétek. Mármint pl. facebookon is, ha valamit franciául írok ki egy francia embernek, az azért van, mert csak ő érti, hogy miről van szó... Ez bonyolultra sikerült, de csakis azért, hogy ne legyen féltékenység belőle. Vagy ha mégis, akkor így jártam.
Addig is nézzétek, meddig haladtam a sállal. Ez kicsit több, mint a fele. És azért van még annyira rengeteg fonalam, hogy csak na, hogy a hozzávaló sapit és kesztyűt is meg tudjam kötni (még tél előtt, ha lehet...)
Most pedig megyek vissza a varázstanonc könyvemhez, mert eddig a 20-ik oldalig jutottam és még mindig ott bénázok... (nyugi, behúztam a függönyt, senki nem látja !!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése