HEC

HEC Franciaország egyik (vagy talán simán) a legjobb kereskedelmi felsőoktatási intézménye. Héla itt végzett, és hétfőn írt nekem egy emailt, nem lenne-e kedvem vele elmenni egy HEC-s bulira. Igent mondtam, bár bevallom, nem voltam túlságosan feldobott, de ezt betudtam a körülményeknek (meló), és bíztam abban, hogy azért jó buli lesz. 

Mindez tegnap volt. Úgy volt, hogy 22h30kor találkozunk a Musée d'Orsay-nál. Én 21hkor még mindig itt vacilláltam, hogy hogy menjek, három választási lehetőségem volt : 1. bemegyek kocsival és reménykedem, hogy találok helyet a parkolóban/az utakon. 2. Elmegyek kocsival Nanterre-ig, ahova lesz majd éjszakai busz (hozzám nem jár...). 3. Hélánál alszom. 

Elég erősen filóztam... Igazából nem volt kedvem Hélánál aludni. Eljött az az idő nálam is, amikor inkább kibumlizok magamhoz éjszaka és "vesztek" 1 órát, de a saját ágyamban akarok aludni... Szóval ezt a lehetőséget elvetettem... Aztán hogy találok-e parkolót Párizsban... Nos, ez tapasztalataim alapján nem egy könnyű dolog, így végül is a második megoldást választottam, elmentem Nanterre-ig kocsival, onnan pedig betömegközlekedtem Párizsba. 

És pont amikor megérkeztem a tett helyszínére, Héla írt, hogy egy órát késni fog.. Na, én ezt egy égi jelnek fogtam fel, miszerint ez a buli tényleg nem nekem való, és nem hiába voltam nyűgös, és nem hiába nem volt kedvem eljönni, így írtam neki, hogy akkor inkább hazamegyek. Mire felhívott, és közölte, hogy ne menjek haza... Mondtam neki, hogy ok, sétálok addig... Úgyhogy letávgyalogoltam Saint Michelig (gyorsan sétálok, nem tehetek róla. Főleg, ha nyűgös vagyok. Akkor még gyorsabb vagyok.) ahol egy Mcdo-ban vettem egy cheese burger-t és egy vizet (itthon nem sokat ettem, s gondoltam ha már itt vagyok és kénytelen leszek végig táncolni az éjszakát, jó lenne, ha lenne valami a gyomromban. És különben is, mcdo kaját akartam enni. Pont.) 

A buli... Pff... Azok az igazi, jól fésült, jól öltözött nyápic gyerekek bulija. Jó, ok, nekem semmi bajom a kereskedelmisekkel és managerekkel, sőt, imádok a BNP Parisbas (egyik francia bank) embereivel dolgozni (akik jól fésültek és jól öltözöttek, bár tény, hogy nem nyápicok), de akkor is, ez nagyon nem az én világom. De megpróbáltam élvezni a bulit. (Na jó, bevallom, nem, az elején rohadtul meg se próbáltam, elegem volt, hogy még itt is csak melóról képesek beszélni az emberek, holott nagyon nem a munkahelyükön vannak, csak épp semmi másról nem képesek hablatyolni... Aaaa. Az már csak mellékes, hogy túl sokat nem tudok hozzáfűzni a munkájukról szóló diskurzushoz...) És ráadásul a zene sem volt top. De a végén azért belejöttem. Bár kettőkor Héla szólt, hogy ő lassan hazamenne (sose menj el bulizni egy kölcsönkért, kicsi cipőben, mert igenis szorítani fogja a lábad és ha nem vagy elég edzett ez igenis fájni tud !!) mire mondtam, hogy ok, ez jól jön, mert 2h30kor van egy éjszakai busz és kb. 20 perc séta kell odáig, tuti, én is megyek.

Úgyhogy újabb sprint következett (nekem nem tudom, mi a bajom, de ha tudom, hogy 20 perc az út az én normál tempómban és van 30 percem, hogy megtegyem, viszont tudom, hogyha lekésem egy órát várhatok a következő buszig, mindig úgy rohanok, hogy a végén 10 perc alatt odaérek és akkor ott csak állok, és várok...). Közben lefotóztam három furi fazont, nem tudom, mit kerestek Párizsban és miért voltak beöltözve piros ügyvédféle jelmezben, de kedves voltam és lefotóztam őket a Concorde-nál. Aztán rohanás tovább... Ilyenkor Párizsban szinte csak taxik vannak az utakon, de az dögivel. Komolyan, szinte taxi-dugó keletkezett. Na jó, nem, de akkor is. Mókás amúgy, amikor hazavezettem, még mindig egy "csomóan" voltak az utakon. Bár ezt tudtam, de még mindig meglep, hogy itt tényleg mindig van valaki az úton, még hajnal 4kor is, amikor otthon senkivel nem találkozni az autópályán, max. 1-2 autóval... Itt azért voltak körülöttem egyen-ketten (húszan-harmincan). 

Úgyhogy ma szinte semmit nem csináltam. Ahhoz képest, hogy semmi alkoholosat nem ittam tegnap, olyan fejfájással ébredtem, hogy visszadőltem az ágyba rögtön. Aztán azért motiváltam magam, no jó, az is segített, hogy a sarkon valaki nem adta meg az elsőbbséget és elkezdtek kiabálni egymással az emberek, aztán feltorlódtak mögöttük, akik dudáltak, és hát így még pihenni sem lehet. Úgyhogy beraktam egy mosást majd elmentem croissant-t venni meg újságot amit délután el is kezdtem olvasni. Voila voila...

Szép hétvégét !!