Strasbourg

Először is, itt a link a fényképeim megnézéséhez ! Mit szóltok hozzá ? Egy nagyon jó hétvégét töltöttem Strasbourgba, annak ellenére, hogy túl sok ember volt ott és igazából nagyon kicsi a város, úgyhogy a negyedik nap már nem tudtam semmi újdonságot megnézni... Erre jó az ipod, meg egy meki, meg egy infós barát aki állandóan a skype-on lóg. :o) Igen, hétfőn vagy két órát beszélgettem Kocival egy mekiből. No de, mik is történtek előtte.

Első este hotelben szálltam meg, volt vagy 40 fok a szobában, de ezen kívül tuti jó volt. Aludtam... más érdemleges nem történt ezen éjszaka. Másnap viszont felkerekedtem szétnézni a városba. Úgyhogy egy csomót mászkáltam, a lehető leglassabb módon, mert hamar rájöttem, hogy én itt unatkozni fogok négy napig. Úgyhogy mindent jó alaposan megnézegettem, meg megfogdostam (mármint a karácsonyi díszeket), megkopogtattam, vagy megcsengettem (karácsonyi csengőt kerestem, de egyik sem csengett szépen... pedig végigpróbáltam vagy 50-et az eladók legnagyobb örömére.). Szóval az első nap így telt el. Aztán délután találkoztam Josh-al, az első szállásadómmal. Tök jó fej, Rémivel lakik együtt. Este elmentünk bulizni, aminek az lett a vége, hogy másnap fejfájósan ébredtem...

De muszáj volt felkelnem, és elindulnom az állomásra, mert aznapra bizony Riquewihr volt a célállomás. 30 perc vonattal, majd 20perc busz, és meg is érkeztem egy csodálatosan szép városba, az egyetlen egy hiba az volt, hogy túl sok ember volt egy helyen. Képzeljetek el egy falut, ami kisebb, mint Tordas, sokkkkkal kisebb, és benne 40 busznyi embert. Szóval itt kicsit nyűgösködtem. Főleg, hogy úgy kezdődött az egész, hogy enni akartam. Így betértem egy étterembe, ahol közölték, hogy egy embernek nem terítenek. Szerencsére pont érkezett egy hármasfogat, és megkérdeztem, hogy zavarná-e őket, ha velük ennék. Persze az egyik nő hallotta a problémámat (még amikor a pincérrel beszéltem), és persze rögtön megesett rajtam a szíve, így ők mondták hogy persze, hogy ehetek velük. Elvégre úgy is egy négyszemélyes asztalnál fognak enni.

Szóval végül is ez jól sült el, mert jópofa franciák voltak. Bár az a tipikus francia, aki elégedetlenkedik hangosan ha valami nem tetszik neki. De viccesek voltak. Ráadásul a kaja mennyei volt, iszonyat fincsin főznek arra fele. Na jó, mindenhol, de az a terület különösen híres a "székelykáposztájáról" (ami persze nem székely, de káposzta, és arra hasonlít a legjobban. Persze úgy, hogy tök más...).

Utána pedig sétálgattam erre-arra, amerre tudtam, meg fényképeztem, meg vettem pár díszt a jövő évi karácsonyfámra. :o)

Este találkoztam Florence-szal és Clément-nal, a következő szállásadóimmal. Iszonyat jó fejek, nagyon örülök, hogy megismertem őket, és már meg is hívtak magukhoz nyárra is, mert hogy úgy is kell látnom a várost. A lány japán-francia és angol-francia fordító, már meg is jelent pár könyve, meg játékokat fordít. A srác nem tudom mit csinál, valami informatikus izét, ez tuti, mert úgy is nézett ki. Tipikus infos feje volt (kocka alakú volt, egyszerű felismerni. :o)).

Velük még várost néztem, meg vasárnap egyedül elmentem két múzeumba, meg csak úgy sétálgatni az esti fényeiben kivilágított Strasbourgban.

Hétfőn pedig hazajöttem.

És ezennel bejelentem, hogy otthon leszek dec 22-e estétől 26-a délutánig. Ha valaki találkozni akar velem... Szűkös lesz, de ha nagyon akarjuk, akkor össze lehet hozni !! :o)

Szép napot !