Így naná, hogy megtartottam a szülinapom ! Na nem úgy sikerült, ahogy épp elképzeltem, de sebaj :o). Hétfőn ugye nem dolgoztam, így volt idom készülődni, így készítettem is egy eper tortat. Fincsi saját tortalappal, vanília krémmel és piacon vett igazi eperrel. :o) Aztán amikor elkészült, valahogy úgy ereztem, hogy nem lesz elég, így neki álltam egy második torta elkészítésének : a citromtortának. Mivel a vanília krémbe négy tojássárgája kellett, így a citrom torta tetejére három helyett négy tojásfehérjéből készült hab. Es mmm, ilyen finom lett mind kettő ! :o) No de. Ne rohanjunk ennyire előre az eseményekben. Hétfőn meg előkészítettem a hideg sós ennit is, sonkásat, lazacosat, sajtosat. Kb. Aztán minden ment a hűtőbe, én meg az agyba, és vártam a másnap reggelt. 
Tehát kedd. Késesben voltam, mert ugye reggel bontottam ki az ajándékom. Így jól itthon is hagytam a munkahelyre szánt sutit (meggyes lepényszerű valami). aztán amikor a kocsiba értem, kb. meg jobban elfelejtettem... először nem hittem a szememnek. Aztán muszáj volt. :o) A szélvédőm 30cm-n berepedve. Egy éjszaka alatt, mert hétfőn használtam és egy karc sem volt rajta... No mindegy. Szóval 8h30kor hívok egy szerelőt, hogy mikor vihetem át a kocsit. Rögtön. Ok, találtam egy munkatársat, ami eljött velem, hogy utána visszahozzon. Pont visszaértünk, amikor hívtak a szervizből, hogy nem tudnak ugyanolyan üveget belerakni, mert hogy olyat állítólag mar nem gyártanak, de ne aggódjak, eszre sem fogom venni a különbséget... Ok mondom. (Hat másnap vezettem vele napfényben, és igenis volt különbség... eddig UV szűrős, kicsit lila szélvédőm volt, most meg mindent áteresztős szemkifolyatós van... no de tanultam : a következő kocsimon UV szűrős szélvédő lesz... valahol csak gyártanak meg ilyet !! :o)) 
No de. Meg mindig kedd van, kedd dél. Laurent jött hogy felvegyen és menjünk együtt Ste Geneviève des Bois-ra tárgyalásra. Megkértem, hogy visszafele vigyen mar át a szervizbe, hogy elhozzam a kocsit. Ok, mondta, semmi gond. Aztán a tárgyalás elhúzódott... Meg volt másfél óránk hogy visszaérjünk a kocsiért, de 17h korul neccesek a párizsi utak... Aztán dugóba kerültünk. En meg elkezdtem panikolni 17h55kor, hogy nem erek oda a kocsiért. Laurent közölte, hogy aaa, ez semmi, ne aggódjak. Amikor egy centit sem moccantunk, akkor közölte, hogy na jó, inkább hívjam fel a szervizt. De azok meg problémáztak, hogy nincs hely a garázsban, és ha kint hagyjak és történik vele valami, nem vállalnak érte felelősséget... (mondjuk ezt megértem, de nekem nincs cascom) Próbáltam két munkatársamat elérni, hogy menjenek érte, egy közölte, hogy nem, a másik meg Párizs másik felén volt. Ok, visszahívom a garázst, hogy jó lenne, ha mégis csak be tudnának állni a kocsimmal, mert nem tudok odaérni... Es utána vártunk a kocsiban... 100m-t tettünk meg 30 perc alatt... egy élmény ! Főleg, hogy mar 18h30 volt, meg valahogy haza kellett jutnom és 19h30re mondtam Samuelnek meg a többieknek, hogy jöhetnek. Közben Stéphanie szerencsére megkérdezte, visszajöjjön-e Nanterre-re, vagy nálam találkozzunk. Mivel valahogy ereztem, hogy Damienék nem fognak végül eljönni hozzam, mondtam neki, hogy jöjjön vissza, de mi meg a dugóban ülünk és nem tudom, mikor erek Nanterre-re. Es jól tettem, mert közben jött egy sms, hogy a maradék munkatársaim, akik megígértek, hogy jönnek, mégsem jönnek, de hogy vigyem be nekik a tortat holnap..; ehh, egy nagy fenét. Mindig én megyek hozzájuk, ők meg nem képesek egy évben egyszer eljönni hozzam, hat nem kapnak tortat. (Nem, nem vagyok gonosz, de van egy határ amikor megunom, hogy túl kedves legyek. Ok, tudom, hogy nem ez a legjobb megoldás. De akkor is.)
Szóval közben hívtam Samuelt, hogy késésben vagyok... 20h15 korul értünk Stéphanie-val hozzam... ok, gyors utolsó simítások : pl a bugyik elpakolàsa, mert a ruháim ugyebár a szoba közepén száradtak... Pont elraktam az alsóneműket, amikor Samuel beállított... majd a tulaj.. :o) Ok, harisnyakkal a kezemben magyaráztam, majd felszolgáltam a menüt, és minden tok jól sikerült ! :o) Mivel Stéphanie itt aludt, másnap visszavitt a munkahelyre, és reggel elhoztam a kocsit is, akit szerencsére valahogy mégis betuszkoltak a garázsba :o).
Anyuék ajándéka mellett kaptam meg egy könyvet és CDt Stéphanie-tol, egy fülbevalót és kozmetikai szereket a szomszéd lányoktól, és pezsgőt és macaront a tulajéktól. :o)
Ma meg... lekapartam a jeget az új szélvédőmről. Aki esetleg nem követne figyelemmel az eseményeket, közlöm, hogy május 24-e van...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése