C4 csere.....

Hát igen, a cím igaz, de hogy hogy is történt...

Tegnap este 19h30kor indultam haza a munkából, így ma úgy döntöttem, kicsit később megyek be, a dugó után. Úgyhogy 8kor el is indultam, és.... beálltam a dugóba. Már kezdtem nyűgös lenni, egyre nyűgösebb, amikor elkezdett füstölni az autóm.... Én meg benn a dugóba, egy leállósáv sem volt a közelemben, ráadásul a reggeli kávém/teám sem volt nálam, és csak fel és lejárók voltak a jobb oldalon. Mindegy, amint átkeveredtem ezen a fel és lehajtón, index jobbra, mire nagy nehezen átvergődtem a két sávon (két felhajtósáv volt) és kiraktam a vészvillogóm és leállítottam a kocsit.

Második etap : Kiszálltam a kocsiból (persze piros harisnya és farmer miniszoknya felszerelésben) és felnyitottam a motorháztetőt. Na nem mintha sejtelmem lett volna, hogy egyáltalán mit kell nézni, de így tanított apukám, így megtettem. Szóval állok a felnyitott motorháztető fölött, és közben látom, hogy egy jó adag lötty folyik a kocsimból. Mire Katalin kétségbeesett és hívja Florent (mert ki mást hívna...), aki épp akkor ébredt fel. Mondtam neki, már-már félig sírva, hogy gáz van.

- Mi ?
- Lerobbantam az autópályán, elkezdett füstölni, félreálltam, és kifolyott belőle egy csomó lé. Mit csináljak ?
- Nyugodj le és hívd fel a biztosítód. Adtak egy kis papírt, azon rajta van a száma.
- Ok, megkeresem... (közben beszálltam a kocsiba és elkezdtem keresni) Két szám van rajta, melyiket hívjam ? (megmondta a választ. ekkor már sírtam. a stressztől mindig elbőgöm magam, tiszta gáz.)

Oké, felhívtam a biztosítóm, miközben papírzsepi híján próbáltam valamit kezdeni a lecsöpögő könnyeimmel és mi-egy-mással. Kérdezett tőlem egy csomó adatot, hogy megbizonyosodjon, hogy tényleg biztosítva vagyok-e náluk meg hogy kb mi a kocsim baja, utána meg közölte, hogy :

- Oké, most pedig fel kell hívni a rendőrséget a 17-es számon.
- Oh...
- Ez nem olyan nehéz, 17.
- Nem azzal volt a gondom, hanem a rendőrséggel.
- Miért, fél a rendőröktől ?
- Nem, csak ez olyan komoly dolognak hangzik így.
- Ááá, ez csak azért kell, mert autópályára csak a rendőrség küldhet mentő-autót.
- Ok. És utána ?
- Amikor kiérkezik a mentőautó visszahív és megbeszélem a sofőrrel a részleteket.

Feltárcsázom a 17-et.

- Jó napot, lerobbantam az autópályán és autómentőt szeretnék kérni.
- Ok, kapcsolom az illetékest.

- Jó napot !
- Jó napot, lerobbantam az autópályán és autómentőt szeretnék kérni.
- Hol van ?
(ez a legjobb, mert hol máshol is robbanna le egy autó, mint :)
- Az A15-ös autópályán, a Szajnán átívelő híd előtt (magyarul az utolsó, híd előtti lejáró után, ergó muszáj lesz átkászálódni a bedugolódott viadukton, majd vissza...).
- Ok, küldök egy autómentőt.
- Köszönöm.

És akkor vártam... Persze zenét nem tudtam hallgatni, mert manapság már olyan okos kocsik vannak, hogy nem engedi, hogy bármilyen elektromos készüléket használjak ha a vészjelző megy... Oké. Várok. Flo felhív, hogy mizu. Mondtam neki, hogy várok. Mire megkérdezte, hogy nem unom még a vészjelző kattogását ? Mire közöltem, hogy DE, baromira, de most mit tegyek (előtte két perccel gondolkoztam pont azon, hogy milyen rohadt idegesítő egy órán át hallgatni a kattogást...). Ok, mondta, hogy hívjam majd fel, hogy hogy végződött az eset.

Várok, már másfél órája, amikor jön egy autómentő, de... Nem hozzám. Közölte, hogy ő egy másik ügyfelet keres.... Ok. Visszahívom a rendőrséget, hogy mizu. Közölték, hogy várjak, biztos megérkezik...

Két óra után egy másik autómentő is megállt, aki kérdezte, hogy mizu, mert már látott az előbb is. Elmondtam neki, mi a helyzet. Mondta, hogy ő nem tud elvinni engem, mert nem az ő körzete, de ha felhívom a rendőrséget, hogy engedélyezzék, akkor okés lehet.

Ok, visszahívom a rendőrséget, ekkor már egy új központos csaj volt, aki nem csak közölte, hogy majd kiér egy autó, hanem visszakapcsolt a legelső pasihoz, aki közölte, hogy "O, basszus, még nem érkeztek meg ?" Mire mondtam, hogy nem, de ha nem gond, akkor a mellettem álló pasas kimentene. Megengedte neki, a kocsim felkerült a kocsijára és elindultunk.

Felhívtam a biztosítót, aki közölte, hogy 153 euró a keretem, azon belül kell garázst (autószerelőt) találnom. Jah, időközben felhívtam az autókereskedést is, hogy gáz van az autómmal, amit eladtak nekem, Christophe, az eladóm mondta, hogy próbáljak hozzájuk visszavinni a kocsit. Ok, de ez átlépte a 153 eurós határt, 55 euróval. Mindegy mondom, inkább kifizetem, de vissza akarok oda menni (ha már garanciális...).

Úgyhogy elhozott az autómentős ide, lerakta a kocsim, majd kifizettem neki az 55 eurót, majd távozott...

Közben M. Mercier (az eladóm) intézte a papírokat, hogy legyen kocsi a seggem alatt. Meg persze azt is, hogy visszafizessék az 55 eurót, mert hogy nem az én hibám, hogy lerobbantam... Úgyhogy 10 perc múlva egy Volkswagen-en távoztam.

Remélem hamar visszakapom a C4-em és jól fog működni.... Mivel persze pont délben volt mindez, nem nézték meg rögtön a kocsim, mert hogy mentek kajálni, de majd hívnak. Hát ajánlom is nekik. Az autómentős azt mondta, hogy a hűtővizem folyott el. Hát lehet, mindenesetre valami kifolyott, az hótziher.

Jah, még egy mókás történet. Ülök M. Mercier előtt a széken, mire közölte, hogy

- Nincs szerencséje.
Mire közöltem, hogy :
- De.
(Itt összevont szemöldökkel nézett fel rám, egy olyan kifejezéssel az arcán, hogy én most megbuggyantam, vagy mi a nyavalya van velem)
- ... legalább nem éjszaka robbantam le, vagy a semmi közepén. Meg különben is, így legalább kipróbálhatom a Polo-t.
Mire közölte, hogy ez csak azért van, mert ilyen optimista vagyok. És azt is közölte, hogy ő azt mondta legutóbb, hogy csak "köszönjek be", ha arra járok, nem kell elromlott kocsival visszajönni... Megígértem neki, hogy legközelebb megpróbálok tényleg csak beköszönni....

Szóval délután mentem csak dolgozni, de nem is volt baj. Legalább reggel kipihentem magam... két óra alatt a kocsiban. Még jó, hogy nem volt hideg és hogy sütött a nap.