Viszont a paprikám is, meg a rózsám is megbuggyant.... Ez utolsót visszavágtam két hete, erre úgy kizöldült, hogy el sem hiszitek !! A paprikám meg három hete kivirágzott (másodszorra, mert egyszer már volt szüretelve!!), és most tele van paprikával... Nem hiszem, hogy beérnek, de nem akarom őket kidobni... Az erős paprikákat leszedtem zölden és meg akarom csinálni savanyúságnak... Ha a paradicsom jó zölden, remélem ez is... .:o)
És mi már megvettük a fenyőfát karácsonyra !! :o) Á, azért még nem... Ő is kint volt, és most bekerült. Azt ne kérdezzétek, mit fogunk csinálni, ha három méter magas lesz... Szerintem visszakerül a szülőhelyére... (Flo ásta a szülei kertjéből.)
Ez pedig a levendulám és a rózsám meg a mentám.
Szóval ez van mostanság. Megyek, varrok, tegnap kezdtem egy kis pénztárcát, van egy verseny, és arra... De tegnap beduzzogtam, mert nem sikerült úgy összevarrnom, ahogy akartam, így elvonultam az ágyba duzzogni. Aztán amikor Flo hazajött, nem értette miért vagyok én ágyban... Aztán nagyon komolyan és mélabúsan megkérdeztem tőle, hogy belőlem is olyan nagy mérnök lesz-e, mint Frédéricből ? (Olyan szerencsém van, hogy Franciaország egyik legjobb mérnöke a technikai igazgatóm... Akit felhívnak a tárgyalás közepén, és mindenki csak hallgat, hogy mit mond Frédéric, mert amit ő mond, az lesz a jó megoldás. És senki nem vitázik vele... Szóval én is ilyen mérnök akarok lenni...) Mire kérdezte, hogy mégis mióta dolgozom. Mondtam neki, hogy négy hónapja (mintha nem tudná...). A válasza : "És Frédéric hány éves ? 56 ? Akkor még van időd jó mérnökké válni, ne aggódj !" Aztán ugyanolyan mélabúsan, bár kicsit már kellemesebb módban megkérdeztem, hogy szépeket csinálok-e. Mire mondta, hogy a madárijesztőmet nem szereti, de amúgy szerinte tök szépeket kreùlok. Úgyhogy kijöttem enni vele. :o)
És ma remekeltem a munkahelyen !! Mert acélt kellett számolni, és bár három év távlatából nehezen, de visszajöttek a képletek meg az elméletek, meg ilyenek. :o)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése