Ma reggel sirva hivtam fel Kocit (otthon 1h korul lehetett) hogy szerintem elvesztettem az osszes tartalmat a kulso viincsimrol, meg kulonben is csikar a pocim es kulonben is. Aztan mondta, hogy 1. a kepeket meg lehet, hogy meg lehet menteni, de ha megsem, akkor is, azon "csak kepek". Igaza van, de akkor is. Ezek a "csak kepek" az EN kepeim ! Remelem Zaki fog tudni vele csinalni valami.... 2. a siras nem segit a hascsikarason. Ebben is igaza volt, de mar elegem volt. De aztan lenyugodtam...
Koplaltam egy kicsit, addig legalabb hathatott a szentabletta. Kozben betamolyogtam a varosba meg hianyzo szuvenireket venni, majd hazafele vettem krumplit, repat es banant. Hogy tudjak enni is valamit... Amikor hazajottem, befaltam egy banant es egy piritost, akkor mar 7 oraja nem ettem (sot, ha nem szamitjuk a reggelit, ami kb. 10 percig maradt bennem, akkor tegnap este ota nem ettem), majd feltettem foni a krumplijaimat meg repaimat. Es bejelentem : jol vagyok ! Legalabbis tunetmentes. :o) Remelem a kepeim is meglesznek...
Es este elkezdtem szervezni Japant. Elkuldtem par emailt, meg osszeszedtem "napra pontosan" mikor mit akarok csinalni, latni, tenni-venni. Meg mindig faj a fejem... Raadasul ma itthon toltottem egy csomo idot, de nem tudtam meg baratok koztet sem nezni, mert valamiert nem toltotte be. No de mindegy. Holnap repcsire ulok !! Vegre vegre ! akarom mondani en szeretem Sydney-t es ausztraliat, de utazni jo ! :o) Meg oszinten szolva ma azert is sirtam, mert mar elegem volt mindenbol. Bar olyan sok mindenbol nem is lehet. De ket napja nem beszeltem senkivel, s az nem jo (hazigazdaim elmentek a hetvegere, a lakotarsam meg furcsa.).
No jo, csak ennyit akartam : minden rendben van, s mar Japanra is gondoltam ! Remelem holnap nem lesz ilyen nagyon meleg, meg el akarok menni egy muzeumba.
Csokozon.
Ps. kepek egy ideig nem lesznek... Remelem Zaki megmenti oket ! :o(
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése